Tavaszi vasárnap!

A mai gyönyörű időt kihasználva kis unokámmal nagy sétát tettünk a faluban. Az ő feladata volt, hogy amit érdekesnek talál, jelzi nekem, én pedig lefotózom! Úgy cikázott mint egy kis gyíkocska és én ugrottam fotózni, árkon bokron át. Ettől jobban nem lehet egy gyereket bevonni a természet érdekességeibe! Tollakat gyűjtöttünk, virágokat, tyúkokat, kutyákat, traktort fotóztatott. Talált tücsköt, lepkét, darazsat, puskának való botot és egy halott gyíkot! Automatikusan felfedezte a gólya fészket, még a játszó fészket is meglátta. Amint kiejtettem, hogy hamarosan jönnek a gólyák és itt lesznek a fészekben, mit mondott? Mama várjuk meg őket, látni szeretném! Ilyen csodás volt a mi vasárnapunk! Vissza néztük a képeket, elvitte a "puskát" a gyűjtött tollakat /ezt viszi az iskolába megmutatni/ a gólyahír virág meg Anyáé lett! Azzal búcsúzott, hogy telefonálnom kell ha közben jön gólya! Siet újra itt aludni és megyünk nézni! Bevallom, nekem ma semmi sem tudott volna nagyobb örömet szerezni mint kis Mátém!

Győrújfalu,  Táncsics Út 1.